Hétfő, azaz szeptember 7-e Labor Day volt az USA-ban, amely munkaszüneti nap: mindenki kihasználja a még szép időt, kirándulni indul, grillpartit rendez és piknikezik a szabadban. „Ha Rómában jársz, viselkedj úgy, ahogy a rómaiak”, tartja a mondás, és tartjuk mi is, így hát Labor Day alkalmával nekivágtunk kirándulni.
Úticélunk a titokzatos hangzású Shenandoah National Park volt, azon belül is a Skyline Drive, mely a nemzeti park egyetlen, teljes hosszán végigfutó, a nagyközönség számára autóval is bejárható útvonala.
Utánanéztem a nekem nagyon tetsző Shenandoah szó eredetének: a Shenandoah-völgy valószínűleg a környékbeli indiánoktól kapta nevét, jelentése: "az egek lánya", de sok más lehetőséget is számontartanak. A park területén már az 1700-as évek közepétől fogva éltek európai telepesek, akik Pennsylvania felől érkeztek. Természetesen, az indián őslakosok még régebb óta éltek itt. A huszadik század elejére azonban a környék állapota romlani kezdett a fokozott emberi jelenlét miatt, egyre kevesebb lett az erdő, ritkultak az erdei vadak, a vékony hegyi talaj egyre kimerültebb lett, és fokozatosan az emberek is kezdtek elvándorolni innen. Az amerikai Kongresszus 1926-ban hagyta jóvá a Shenandoah Nemzeti Park megalapítását, melynek céljává vált, hogy a park területét megpróbálja az eredeti állapotába visszaállítani. A Skyline Drive 1939-ben került átadásra, és mára már legalább 100 féle fafajta él a területen.
A nemzeti park és a Skyline Drive is, érthető módon, nagyon szigorú ellenőrzés alatt látogatható, fokozott a parkőri jelenlét, melyet az ún. ranger-ök látnak el. Súlyos pénzbüntetések járnak a park területén történő szemetelésért, és az állatok etetése is illegális, ahogyan sok tábla is figyelmeztet rá útközben. A belépődíj egy autóra 15 dollár, és egy hétig érvényes: ez elég jó ár, ha figyelembe vesszük a táj szépségét, sokszínűségét, és a benne rejlő lehetőségeket. Lehet kempingezni a kijelölt területeken, túrázni, parkőrök vezetésével felfedezni a tájat.
Mivel mi egynaposra terveztük a kirándulást, a Skyline Drive teljes, 105 mérföldes (168 km) hosszából „csak” kb. 40 mérföldet (64 km) tettünk meg. A maximum sebesség 35 mérföld/hr (50 km/h), és nagyon gyakran meg lehet állni a kilátást és a növényeket megcsodálni, mi még ennél a sebességnél is lassabban mentünk, annyira elvarázsolt minket a táj.
És hogy miket láttunk?
Lovakat egy hatodrangú mellékúton, amikor eltévedtünk útközben, mert Mr. Navigációs Moha már megint berúgott előző este, és nem volt magánál :-)
Medvéket... medvemama átszaladt egy bocsával az úton, de valamiért nem mentek tovább:
Medvemama jól megnézett minket:
És aztán jöttünk rá, hogy mire, illetve kire várt még:
Ha csak elmosódva is, de látszik: a második medvebocsra várt! Amint utolérte őket a kis lemaradt állat, már el is tűntek a fák között, de hihetetlen élmény volt ilyen közelről, szabadon, a természetes közegükben látni őket! Azt hiszem, ez volt az egyik legszívmelengetőbb pillanat, mióta itt vagyunk!
Láttunk még sokféle lepkét, például ilyet:
Na és persze a haverjaim egyikét, Lajost, aki vagy tücsök, vagy szöcske, vagy valami ilyesmi - aki tudja, megírhatná! Tudjátok, mennyire fóbiás vagyok.............. de küzdök ellene! :-)
És láttunk még őzeket és mókusokat is, csak őket nem volt alkalmam lefotózni. De ami késik, nem múlik ;-)
További információ, érdekességek olvashatók például itt és itt.
