Érdekes, sosem volt még ekkora szünet a blogban... Igaz, még soha sem költöztem haza 2 év külföld után sem... Most, hogy már július eleje óta itthon vagyok, hihetetlen sebességgel robogott el a nyár, szinte észre sem vettem, és máris szeptember közepe van, hűvösebbek az esték…

Életem első zserbóját a múlt héten sütöttem meg, ugyanis a nyelvtanfolyamot, ahová jártam, egy kis közös eszem-iszommal zártuk, mindenki hozott valamit olyat, ami a saját országára jellemző. Kóstoltam japán, thai, kínai és olasz kajákat, laza hangulatban telt a délelőtt,…

Kelet-Berlin közepén van egy Samariterstraße nevű metrómegálló, attól nem messze a Mainzer Straße, annak folytatása pedig a Gärtnerstraße. A fagyos berlini estében egy magyar lány és fiú siet kézenfogva, kapkodják a lábukat, és betérnek egy kedvesen hívogató lokálba, amelyre…

Ezt a pogácsát olyan 13-14 évesen sütöttem először, és az első olyan ételek közt szerepel, amelyeket önállóan alkottam (anyai felügyelettel a hátam mögött). Akkoriban még Debrecen belvárosi részén laktunk, és a konyhánk egy érdekes, L-alakú, sötét helység volt: máig…

Vannak ételek, melyek az örökségem részei. Ezek az ételek magukban foglalják például azt, hogy kis országunk melyik csücskéből származom, milyen jellemző ételeket ismerek... Az örökségem étel-vonalának a legbefolyásosabb alakítói (anyukám mellett) a nagyszüleim, a…