Vannak ételek, melyek az örökségem részei. Ezek az ételek magukban foglalják például azt, hogy kis országunk melyik csücskéből származom, milyen jellemző ételeket ismerek... Az örökségem étel-vonalának a legbefolyásosabb alakítói (anyukám mellett) a nagyszüleim, a nagymamáim, akik mind "paraszti" sorból indultak, majd tanultak, családot alapítottak, dolgoztak egész életükben, és közben szerencsére még velünk, unokákkal is sokat foglalkozhattak. Az ő főztjeik mérvadóak a nagy családban még ma is. Legtöbbször semmi flanc, csak egyszerű, hétköznapi konyha, de az mindig jól elkészítve. Nem egy gyerekkori emlékem kötődik a mamák konyháihoz: nudlit sodortunk, túrós batyut töltöttünk a kis belvárosi lakás konyhájában, sajtos tallért sütöttünk, barackot hámoztunk befőzéshez a vidéki kertes ház nagy konyhájában, és közben akarva-akaratlanul is sokat tanultunk mindenről. 


Én pár éve már önálló vagyok, mindenfélét főzök, de csak mostanság jutottam el odáig, hogy a nagyanyai klasszikusokat megtanuljam. E projektem keretében amikor tehetem, ott vagyok velük végig, amíg készül az étel, én is csinálom, jegyzetelek, kérdezek és memorizálok. Úgy veszem észre, hogy szívesen tanítanak, és talán néha kicsit meg is lepődnek, hogy egy vadas vagy krumplifőzelék valakit ennyire érdekelhet... :-) Sokszor ugyanis, ami számukra egyértelmű (fűszerezed, drágám, megkovászolod, édes Borikám, berántod, Borcsim), számomra nem az, tehát megkérdezem, lépésről-lépésre, hogy hogyan is gondolják. :-)

A töltött káposzta az egyik ilyen étel, amit most már tudatosan tanultam meg (ezúttal) anyai nagyanyámtól, hiszen ő az nálunk, aki mindig is a töltött káposzta felelőse volt. Nálunk sosem apró káposzták készültek, mindig kicsit nagyobbak, és nem is a szabolcsi módon, paradicsomosan, hanem csak úgy "natúran", füstölt húsosan. Mivel nem itthon főzök még egy darabig, kifaggattam alaposan a mamát, hogy mi van akkor, ha ilyen vagy olyan alapanyag nincs. Igyekszem majd jól visszaadni.

A képek a mamával főzés alatt készültek.

Hozzávalók:

- 1 kg savanyú káposzta (20-23 levél) és egy kevés aprókáposzta
- 70 dkg darált sertéshús (hasaalja például, ami zsírosabb)
- 15-20 dkg kolozsvári szalonna, bőr nélkül, apróra felkockázva (ha nincs, kis darab füstölt hús vagy sonka is megteszi)
- 2-2,5 dl rizs, megmosva
- 1 tojás
- 3 kicsi-közepes hagyma, apróra vágva
- 1 tk bors, majoranna, kömény
- 1 csapott ek só, pirospaprika
- ízlés szerint pár darabka füstölt kolbász (opcionális)

Magyarországon a savanyú káposzta piacon bárhol beszerezhető. Ha viszont külföldön vagyunk, és nem találunk, kovászolással könnyen előállíthatunk hasonlót házilag is, pár nap alatt. A sima káposztát forró, lobogó sós vízben leforrázunk, azaz pár percig főzzük. A "közepe-tetejét", a torzsáját kivágjuk. A puha leveleket óvatosan leválasztjuk. Ahogy haladunk beljebb a levelekkel, visszatehetjük még a káposztát a fővő vízbe, hogy a többi levél is egyszerűen, puhán leváljon. A levelek szélén lévő kemény eres részt (2-3 cm) vágjuk le. Ötösével (például) összecsavarjuk őket, és egy fazékba vagy nagyobb üvegbe helyezzük a leveleket. Kaprot szórunk rájuk, pirítós kenyeret teszünk az edénybe, és az egészet jó bő, erősen sós vízzel leöntjük. Két-három napig állni hagyjuk, nem kell szorosan lefedni, csak épp letakarni. A káposzta legbelső részét vágjuk fel aprókáposztának, és ugyanígy járjunk el vele. Mama szerint a kovászolt káposzta nem annyira nehéz, mint a savanyított, amely hordóban készül, hosszasabban.

Ha savanyított káposztával dolgozunk, akkor használat előtt legalább kétszer mossuk át, áztassuk be a leveleket és az apróját is bő vízbe, különben nagyon sósak-savanyúak lesznek. Ha kimaradna káposztalevél, amelybe már nem jut töltelék, összetekerve simán fagyasztható, később felhasználható.

Amint a káposztalevelekkel megvagyunk, jöhet a töltelék. A töltelék hozzávalóit (hús, szalonna, tojás, rizs, fűszerek) összegyúrjuk, és elkezdjük a káposztalevelekbe csavarni. Jobbkezesek: levelet a bal tenyérbe terítjük, vastagabb résszel a hüvelykujj felé, ahová "csinos kis adag" (mama) húst rakunk, majd jó szorosan felgöngyöljük, és végül a két végén a kilógó káposztát visszanyomkodjuk. Balkezesek: fordítva. Szerencsére a káposztalevél nem szakad, jól alakítható. :-) 

Mama illusztrálja a töltést
Az edény aljára 2-3 cm-es rétegben aprókáposztát rakunk, és szépen állítva rásorakoztatjuk a káposztákat. Ha megtelt, megtűzdelhetjük még őket egy pár darab füstölt kolbásszal, nagyon finom ízt fog adni. A káposzták tetejére is rakjunk egy kevés aprókáposztát még, amúgy lezárásképp. Engedjük fel az egészet annyi vízzel, ami épp ellepi. Előbb nagy lángon, majd ha felforrt, alacsonyabb lángon főzzük, kb. 1 óráig. 

Amikor már majdnem kész, 1-2 evőkanál olajon pirítsunk meg 1-2 evőkanál lisztet és egy csipet pirospaprikát, nem kell nagyon sötétre, és egy kis hígítás után keverjük a káposztába. Ez egy kicsit besűríti a levét. Ezután már csak pár percig forraljuk össze az egészet, és kész is!

Zsíros tejföllel és fehér kenyérrel az igazi, akármilyen "rémesen" is hangzik. :-)))

Ti hogyan készítitek a töltött káposztát?

Címkék: magyarország gasztro sós káposzta főétel töltött ezmegaz ünnepekre

A bejegyzés trackback címe:

https://boriavilagkorul.blog.hu/api/trackback/id/tr763593602

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BoriBlog 2010.10.08. 17:37:00

:-))) Mondom, ezért is érdekes, hogy tkp nincs messze az sem, ahonnan te jössz, és mégis más. A poén meg ;-D

Noki 2010.10.08. 17:37:00

Én a paradicsomosat kamálom, de én félig tirpák vagyok :-)Jó sok paradicsommal, viszonylag nagy kápikat "sodrunk" :-) Ja, és mi nem savanyú káposztából készítjük, hanem édesképosztából, amit megpárolunk egy kis ecettel Nade, hogy magam is meglepődtem, hogy például a debreceni változat milyen finom is kaprostejföllel - bizony ám :) Ja, és hidegen is jó, csak előtte melegítsük meg -hehehe :-)

Kátya 2010.10.08. 17:37:00

szájbermami... :D

BoriBlog 2010.10.08. 17:37:00

Hát akkor ez a hideg káposzta csak nekem nem jön be :-) A blogot megmutatom majd, persze, de múltkor az egyik barátjuknál meg is nézték maguktól, kapaszkodj meg! :-D

Kátya 2010.10.08. 17:37:00

Hidegen is nagyon király, főleg, ha apró, ún. koktélkáposztákat készítünk. Ez azért is nagyon praktikus, mert egyben befér az ember szájába, és nem csorog végig a leve a kis arcunkon ;-)
Az én anyukám kaprosan készíti, de anyósomtól már én is megismertem a nagyon apróra töltött, paradocsomos verziót, amit szintén imádok!
Amúgy remélem, hogy mamádnak meg lett/lesz mutatva, hogy bizony fel került a blogodra, és nem is akármilyen szívhez szóló körítést sikerült köré kanyarítanod...

BoriBlog 2010.10.08. 17:37:00

Hát, a hidegen fogyasztott töltött káposztához azért kell egy gyomor... :-)

Böbe 2010.10.08. 17:37:00

Én is így készítem :)

További megjegyzések:
Nagyon finom másnap hidegen is - kenyér nélkül is fogyasztható...

A hajdú-bihari változatban rántással sűrítjük a levét. Én szeretem a paradicsomos öntettel készült változatot is ez szabolcsi hagyomány - ki lehet próbálni.
süti beállítások módosítása