Érdekes élmény egy multikulturális nagyvárosban élni, ahol az utcákon sétálva az ember különböző illatfelhőkkel találkozik, anélkül, hogy felnézne az égre, ahol valós felhőt is láthat. Néhol van csatornaszag, miért is szépíteném, a metróban pedig olyan "metrószag" - ezek felejthetők. A virágosoknál illatoznak a színes virágok, és a Lush vagy Douglas boltok előtt tömény, átütő a parfümillat - ezek már jobbak.
Számomra mégis az a legjobb, amikor keverednek a kínai, olasz, görög, indiai konyhák illatai, helyenként egy-két wurst árus stand és pékség illata is megcsap, és egy picit minden sarkon hozzáadnak az élményhez a török imbissek, ahol dönereket, kebabokat, lahmacunokat lehet kapni, frissen, finoman.
Nemrég egy újabb elemet fedeztem fel az illataimhoz, a török piacot. Ezt csak én nevezem így, a hivatalos neve Türkischer Markt am Maybach Ufer (a Maybach partján található török piac). Már régóta keresgéltem az interneten, hogy milyen piacok vannak Berlinben, hová érdemes menni, ugyanis csak úgy magamtól még nem akadtam rá egy olyan igazi, nagy piacra, ami az otthoni élményt adja. A leírások, és egy videó alapján úgy döntöttem, meg kell ezt nézni! :-)
Ez a török piac minden kedden és pénteken délután kerül megrendezésre, és egy igazi színfolt. A helyszíne Berlin két, a török bevándorlók/lakosok által sűrűn lakott kerülete határán található, Kreuzberg és Neukölln közt. A piac a metrótól 3 perc sétára van, de el sem lehet téveszteni, annyi ember jön-megy, sok friss áruval megpakolt szatyrokkal.
Nagyon szép, idénynek megfelelő zöldségeket, gyümölcsöket lehet kapni, és persze számtalan importáru is található.
A piac logója szerint bio-oriental, tehát az áruk minősége, ellenőrzött származása is fontos. Sokféle bab, lencse megtalálható, és a fűszerfelhozatal sem utolsó. 1 Euróért lehet kimérve kapni egész méretes adag fűszereket, nem tudtam megszámolni, hány félét...
Ahhoz képest, hogy "török piacon" jártam, vettem is indiai fűszereket :-) (Meg például egész fahéjrudakat!)
Vannak külön árusok, akik csak kenyérféléket árulnak. Nem vagyok (még) nagyon otthon a török pékárukban, így leginkább rámutatással "magyaráztam", hogy mit is szeretnék megvenni. Ahogy utóbb kinyomoztam, a pita török megfelelőjét, a pide-t sikerült beszereznünk, és NAGYON finomnak bizonyult.
(Mi a kis, kör alakú pitákat vettük)
Nem olyan kemény, vékony tésztájú, mint amit itthon pitaként ismerünk (gondolom, az inkább a görög verzió), hanem puha, kelt tészta, egy finom kenyérhez hasonló inkább. A tetején fekete szezámmagok adtak még egy kis pluszt, hússal, zöldségekkel... nyami :-)
Több olyan stand is van, amelyek különböző fűszeres krémeket, pasztákat, hummuszt árulnak. Már ránézésre is szépek, és a sokféle változatból lehet csak nagyon keveset is kérni, hogy minél többet kipróbálhassunk.
A választás nehézségei :-)
Sokban megtalálható a padlizsán, a fokhagyma, szezám, joghurt, citromlé és különböző fűszerek.
Következő alkalommal beszerzek halumit (halloumi) is, ami egy ciprusi/török/egyiptomi sajt, és nagyon alkalmas grillezésre, sütésre, illetve salátákhoz is.
A sajtok, pékáruk mellett kapható még friss hús is, ami nagy szó, mert a hagyományos értelemben vett (tőkehúst áruló) hentes már nem annyira elterjedt errefelé. Az egyik tanárommal beszélgettünk erről, aki mesélte, hogy régen rengeteg hentesüzlet volt Berlinben, mára azonban már egyre kevesebb marad életben. A boltokban kapható húsok, ha nem is rosszak, de sajnos nem hasonlíthatóak a tőkehús hentes-frissességéhez. Ez is az elkövetkezendő időszak egy nagy projektje lesz, (jó) hentest találni és húst venni Berlinben - azért nem hiszem, hogy olyan nehéz küldetés lesz :-). A tenger gyümölcseivel még csak szemeztem, de ki tudja, lehet, hogy egyszer el is határozom magam, hogy elkészítsem őket.
Nagyon sok szép, színes méteráru is kapható a piacon, amelyet elsőre nem tudtam hova tenni, hogy mennyire is illeszkednek egy nagy részben hagyományos piac felhozatalába. Aztán (talán) rájöttem: a török nők ugyanis fejkendőt hordanak nap mint nap, és gondolom, számukra (többek közt) ezek a szép anyagok (is) jelentik a mindennapok változatosságát, divatját.
Piaci sétánk zárásaként ettünk egy spenótos-sajtos gözlemét, ami talán egy sós, összehajtott és vaslapon sütött palacsintához hasonlítható leginkább, tökéletes utcán evős étel :-)
A gözleméről többet például itt olvashattok, vagy itt láthatjátok 2 percben, hogy hogyan készül.
Minden nagyvárosnak vannak hasonló piacai, és akkor a régiségpiacokról , és az ott található kincsekről még nem is beszéltünk. Bár messze nem láttam még mindent, amit kell, vagy érdemes látni Berlinben, de ez a piac már feltétlenül ott van a legjobb dolgok közt, amiket láttam :-) Azt hiszem, egy város hangulata egy-egy ilyen piaci élmény alapján is felfedezhető, még egy kevésbé gasztro-fanatik számára is.
Van valakinek kedvenc piaca? Otthon, külföldön, fejben, bárhol?
Számomra mégis az a legjobb, amikor keverednek a kínai, olasz, görög, indiai konyhák illatai, helyenként egy-két wurst árus stand és pékség illata is megcsap, és egy picit minden sarkon hozzáadnak az élményhez a török imbissek, ahol dönereket, kebabokat, lahmacunokat lehet kapni, frissen, finoman.
Nemrég egy újabb elemet fedeztem fel az illataimhoz, a török piacot. Ezt csak én nevezem így, a hivatalos neve Türkischer Markt am Maybach Ufer (a Maybach partján található török piac). Már régóta keresgéltem az interneten, hogy milyen piacok vannak Berlinben, hová érdemes menni, ugyanis csak úgy magamtól még nem akadtam rá egy olyan igazi, nagy piacra, ami az otthoni élményt adja. A leírások, és egy videó alapján úgy döntöttem, meg kell ezt nézni! :-)
Ez a török piac minden kedden és pénteken délután kerül megrendezésre, és egy igazi színfolt. A helyszíne Berlin két, a török bevándorlók/lakosok által sűrűn lakott kerülete határán található, Kreuzberg és Neukölln közt. A piac a metrótól 3 perc sétára van, de el sem lehet téveszteni, annyi ember jön-megy, sok friss áruval megpakolt szatyrokkal.
Nagyon szép, idénynek megfelelő zöldségeket, gyümölcsöket lehet kapni, és persze számtalan importáru is található.
A piac logója szerint bio-oriental, tehát az áruk minősége, ellenőrzött származása is fontos. Sokféle bab, lencse megtalálható, és a fűszerfelhozatal sem utolsó. 1 Euróért lehet kimérve kapni egész méretes adag fűszereket, nem tudtam megszámolni, hány félét...
Ahhoz képest, hogy "török piacon" jártam, vettem is indiai fűszereket :-) (Meg például egész fahéjrudakat!)
Vannak külön árusok, akik csak kenyérféléket árulnak. Nem vagyok (még) nagyon otthon a török pékárukban, így leginkább rámutatással "magyaráztam", hogy mit is szeretnék megvenni. Ahogy utóbb kinyomoztam, a pita török megfelelőjét, a pide-t sikerült beszereznünk, és NAGYON finomnak bizonyult.
(Mi a kis, kör alakú pitákat vettük)Nem olyan kemény, vékony tésztájú, mint amit itthon pitaként ismerünk (gondolom, az inkább a görög verzió), hanem puha, kelt tészta, egy finom kenyérhez hasonló inkább. A tetején fekete szezámmagok adtak még egy kis pluszt, hússal, zöldségekkel... nyami :-)
Több olyan stand is van, amelyek különböző fűszeres krémeket, pasztákat, hummuszt árulnak. Már ránézésre is szépek, és a sokféle változatból lehet csak nagyon keveset is kérni, hogy minél többet kipróbálhassunk.
A választás nehézségei :-)Sokban megtalálható a padlizsán, a fokhagyma, szezám, joghurt, citromlé és különböző fűszerek.
Következő alkalommal beszerzek halumit (halloumi) is, ami egy ciprusi/török/egyiptomi sajt, és nagyon alkalmas grillezésre, sütésre, illetve salátákhoz is.
A sajtok, pékáruk mellett kapható még friss hús is, ami nagy szó, mert a hagyományos értelemben vett (tőkehúst áruló) hentes már nem annyira elterjedt errefelé. Az egyik tanárommal beszélgettünk erről, aki mesélte, hogy régen rengeteg hentesüzlet volt Berlinben, mára azonban már egyre kevesebb marad életben. A boltokban kapható húsok, ha nem is rosszak, de sajnos nem hasonlíthatóak a tőkehús hentes-frissességéhez. Ez is az elkövetkezendő időszak egy nagy projektje lesz, (jó) hentest találni és húst venni Berlinben - azért nem hiszem, hogy olyan nehéz küldetés lesz :-). A tenger gyümölcseivel még csak szemeztem, de ki tudja, lehet, hogy egyszer el is határozom magam, hogy elkészítsem őket.
Nagyon sok szép, színes méteráru is kapható a piacon, amelyet elsőre nem tudtam hova tenni, hogy mennyire is illeszkednek egy nagy részben hagyományos piac felhozatalába. Aztán (talán) rájöttem: a török nők ugyanis fejkendőt hordanak nap mint nap, és gondolom, számukra (többek közt) ezek a szép anyagok (is) jelentik a mindennapok változatosságát, divatját.
Piaci sétánk zárásaként ettünk egy spenótos-sajtos gözlemét, ami talán egy sós, összehajtott és vaslapon sütött palacsintához hasonlítható leginkább, tökéletes utcán evős étel :-)
A gözleméről többet például itt olvashattok, vagy itt láthatjátok 2 percben, hogy hogyan készül.
Minden nagyvárosnak vannak hasonló piacai, és akkor a régiségpiacokról , és az ott található kincsekről még nem is beszéltünk. Bár messze nem láttam még mindent, amit kell, vagy érdemes látni Berlinben, de ez a piac már feltétlenül ott van a legjobb dolgok közt, amiket láttam :-) Azt hiszem, egy város hangulata egy-egy ilyen piaci élmény alapján is felfedezhető, még egy kevésbé gasztro-fanatik számára is.
Van valakinek kedvenc piaca? Otthon, külföldön, fejben, bárhol?
