Lassan egy éve, hogy elkezdtem a blog írását, és ma elérkeztem a 99. bejegyzéshez! Már csak egyet kell posztolnom, és meglesz a blog első "posztfordulója" - de majd mindent a maga idejében... :-)
Vasárnap panna cottát készítettem, amely egy olasz desszert, végtelenül egyszerű és nagyon látványos! (A panna olaszul tejszín, a cotta pedig, azt hiszem, azt jelenti, hogy főtt). Régebben áhítattal néztem, ahogy a tévében a mesterszakácsok csak úgy rávarázsolták a tányérra ezt a tejből-tejszínből készült remegős pudingfélét, majd mindenféle földi jóval körítve tálalták... Nagyon szerettem volna kipróbálni magát a desszertet is, hiszen finomnak látszott, és persze saját képességeimet is tesztelni: vajon ki tudom-e én is olyan szépen borítani a formából, ahogyan a tévések? ;-)
Jelentem: sikerült! :-) A desszertek csak egy egész picit lettek szépséghibásak, amit a késemnek tudok be.
A recept nem az enyém, hanem Dolce Vitáé. Sokféle recept átböngészése után döntöttem az övé mellett, ugyanis (például) pont annyi tejszínt kívánt a recept, amennyi nekem itthon volt, és lapzselatinnal kellett a megfelelő állagot elérni, ami szintén fellelhető volt a konyhaszekrényben. Az íze nagyon letisztult, selymes, és az erdei gyümölcsös mártással kombinálva látványnak sem utolsó. Nagyon vicces, ahogy remeg, de mégis egyben marad :-)
Aki szereti a kihívásokat, kísérletezzen bátran, megéri!
Hozzávalók: (4-6 formához)
- 4 dl 30 %-os tejszín
- 2 dl zsíros tej
- 5 dkg cukor
- 1 vaníliarúd
- 3,5 lap zselatin
Az öntethez: 4-5 marék fagyasztott erdei gyümölcs (vagy friss), 2-3 ek cukor, 1 dl víz
A tejet a vaníliarúddal és kikapart magjaival feltesszük főni, és pár percig forraljuk. Nekem nem volt most itthon igazi vaníliarudam, viszont volt szuper vaníliás cukrom, igazi vanília magokkal, így én ezzel oldottam meg az ízesítést és az édesítést is. Hozzáadjuk a tejszínt is, és újra felforraljuk. Ezután levesszük a tűzről, és a vaníliarúd kivétele után hozzáadjuk a zselatinlapokat. Alaposan elkeverjük, amíg feloldódnak, kicsit hűlni hagyjuk, néha megkevergetve, majd a formákba öntjük a vaníliás keveréket. A formákat legalább 4-5 óráig hűtjük, ez alatt szép rezegősre szilárdulnak.
Én DV ajánlása nyomán a tálalás előtt forró vízbe mártottam a formák alját egy picit, majd egy éles kést is körbefuttattam a formákban, így egész könnyen "rácsusszantak" a tányérokra, nagy örömmel töltve el engem :-)
A gyümölcsös öntethez csak egy kisebb lábasban öntsünk össze mindent, és forraljuk, amíg a megfelelő sűrűséget elérjük (kb 10-15 perc). Karamell- vagy csokiöntettel is elég finom lehet...
A formákról: én két adagot ilyen szufflétálkákban, kettőt pedig egyszerű kis (max. 1,5-2dl) bögrékben csináltam. Szerintem mindenféle egyenes, vagy picit gömbölyű formájú csésze, pohár, tálka megfelel, amiből utána ki tudjuk csúsztatni a desszertet.
Ki evett és/vagy csinált már ilyet és mi volt a véleménye?
