Az amerikaiak szeretnek reggelizni, hétvégén különösen. Míg hétközben inkább csak sietve esznek egy-két falatot a reggeli kávé mellé, hétvégén marad idő a kiadósabb reggeli eszegetésre is. És itt nem feltétlenül a hagyományos, kontinentális tojás-bacon-pirítós-narancslé kombinációra kell gondolni, bár az is mindenhol kapható. Vannak klasszikus amerikai reggeli ételek, melyek, bár cseppet sem kalóriaszegények, nagyon finomak és sok energiát adnak a nap hátralévő részére. A magyar szokásoktól eltérően sok kultúrában figyelhető meg, hogy ebédre hideget esznek, például szendvicset, salátát, vagy egyéb könnyű ételeket és csak este, vacsorára esznek meleg ételt. Az ilyen országokban, érthető módon, nagyobb jelentőségű a reggeli – és ilyen ország az USA is.
A hagyományos reggeli ételek közül most a palacsinta van terítéken, de megemlíthető még a muffin (brit és amerikai változata), a különböző reggelizőpelyhek, melyeket gyümölcsökkel és joghurttal dúsítva is kaphatunk, a rántotta, számtalan módon elkészítve, a gofri (waffel) és a szendvicsek tömkelege – mindez a teljesség igénye nélkül.
Mivel mi otthon is nagy rajongói voltunk az amerikai palacsintának, igaz, csak az általam készített verziót ismertük, majdnem egyértelmű volt, hogy ittlétünk alatt ki KELL próbálnunk az amerikai palacsinta eredeti változatát. Adva tehát egy palacsinta-rajongó Férj, egy gasztro-kíváncsi Bori, és már ott is landoltunk ma reggel, némi autós bolyongás után az Aunt Sarah’s Pancake House-ban.
Ennek a cégnek több étterme is van Virginiában, de nem olyan nagy étteremlánc, mint a McDonald’s vagy akár a Taco Bell, továbbá sok jót olvastunk róla előzetesen. Az étterem alapvetően családias, mondhatnám "old school" hangulatú, barnás-vajszínű bútorokkal és a régi, vidéki amerikai életre emlékeztető berendezési tárgyakkal.
Megtanultuk, hogy itt a legtöbb étteremben nem magától foglal helyet a vendég, hanem a pincérek ültetik le, amikor megérkezik. Minket is leültettek, és utána jött a rendelésünket felvenni egy mosolygós, középkorú hölgy, enyhén zárt, éneklő, délies akcentussal, melyet egyébként mindketten nagyon szeretünk hallgatni...
... Hello Guys, 'you ready to make your drink orders?
No, not yet, maybe in a few minutes...
...Okay, Guys, just take your time, I’ll be back to take your orders.
... végül a Férj választott egy Breakfast Pancake Platter-t, mely 3 palacsintát, ropogósra sült bacon-t, vajat és egy kis adag "krumplis-egybesültet" (casserole – vastag edényben sajttal, tejszínnel és fűszerekkel sült reszelt krumpli) tartalmazott. Ehhez járt még juharszirup (maple syrup) – elsőre furcsa párosításnak tűnhet, de próbáljátok ki: a viszonylag semleges palacsinta, a sós bacon és az édes juharszirup ízei nagyon jól mennek egymáshoz!
... Bori pedig választott egy Fresh Strawberry Pancake-et: 3 palacsinta eperrel és eperöntettel leöntve – nagyon jó választásnak bizonyult. Járt még volna hozzá friss tejszínhab is, de én azt csak külön kértem, egy tálkában, és jól is tettem, mert már maga az alapfogás is nagyon laktató volt...
A képek alapján azt hiszem, a legmegdöbbentőbb az, hogy mekkora adagokat adnak! Én a tányéromon lévő adag felét (sem) bírtam megenni, pedig reggel volt és éhes voltam! A Férjnek még csak-csak sikerült. Ezt a jelenséget egyébként rövid ittlétünk alatt már többször tapasztaltuk: számunkra szokatlanul nagy adag ételeket szolgálnak fel, néha már pazarlásnak is érezhetjük, de hát... ez egy ilyen ország :-)
Mindenesetre, remélem, sikerült kedvet csinálnom nektek ahhoz, hogy otthon is kipróbáljátok az amerikai palacsintát! A következő bejegyzésem a receptet is tartalmazza majd.
