Nem tudom már, hogyan, de egy ideje ott motoszkál a fejemben a répatorta gondolata. Tudom, tudom, milyen jó/rossz már nekem, hogy ilyen gondolataim vannak, de hát mit tegyek - még a boltban is kiszúrtam a kis répa alakú színes marcipándíszeket (nem vettem meg), kinek mi az érdekes. A minap megkérdeztem hát Pistit, csak úgy mellékesen, hogy mit szólna, ha kipróbálnánk a répatortát? (Még sosem ettünk.) A számítógépes-repülős játéktól (az egyetemi dolgozó/kutató esti kikapcsolódása) fel sem tekintve a következő választ adta reflexből, gondolkodás nélkül: "Mi vagyok én, nyúl?" Hát így indult a dolog, de engem nem állíthatott meg. Onnantól már csakazértis! :-)
Sokfelé keresgéltem, nézelődtem, mire találtam egy számomra megfelelő receptet. Bizonyos receptek rengeteg cukrot és vajat kértek, melyeket mostanság próbálok inkább csökkenteni. A sütés így egy picit nehézkesebb, többet kell nézelődni, olvasgatni, mire az ember megtalálja, amit szeretne, de végülis megéri, ha csak egy kicsit is változtathatunk egyszerre. Most Rachel Allen receptje alapján sütöttem, de csökkentettem a cukor mennyiségét, valamint nem csak finomlisztet használtam, hanem teljes kiőrlésűvel vegyítettem. A torta ugyan nem hagyományos torta alakú, na de zavart is ez valakit, ha ízre finom? ;-)
És hogy mi lett a "mivagyokénnyúl" véleménye? Ez a legjobb, ami a répával történhet. Elismerés.
Hozzávalók:
A süteményhez:
- 140 ml növényi olaj
- 2 tojás
- 130 g cukor (lehet barna is)
- 250 g finomra reszelt répa (reszelt súly!)
- 100 g mazsola (opcionális, aki szereti...)
- 75 g dió (vagy pekándió) durvára őrölve
- 130 g finomliszt
- 50 g teljes kiőrlésű liszt
- 9 g sütőpor
- 1/2 tk szódabikarbóna
- csipet só
- 1 tk őrölt fahéj
- 1/2 tk őrölt szerecsendió
A krémhez:
- 200 g krémsajt (natúr)
- 30 g szobahőmérsékletű vaj
- 1 tk vaníliakivonat (vagy aroma)
- 100 g porcukor
- 1 narancs reszelt héja
Melegítsük elő a sütőt 150°C-ra. Olajjal kenjünk ki, és sütőpapírral béleljünk ki egy 13x23 cm-es hosszúkás (kenyér)formát, vagy méretben hozzá hasonló formát. Én megint a 18x25 cm-es tepsimben sütöttem, nyilván, kicsit más lett az alakja, de egyéb nem változott.
Egy nagy tálban verjük fel a tojásokat, adjuk hozzá az olajat, és keverjük ki jó alaposan (pl. robotgéppel). Adjuk hozzá a cukrot, a reszelt répát és a diót (és a mazsolát), keverjük el. Szitáljuk a keverékhez a maradék száraz hozzávalókat (liszt, sütőpor, fűszerek, stb...) és egy nagyobb kanállal, spatulával körkörös mozdulatokkal keverjük simára.
Öntsük a masszát a formába és a sütőben kb. 1 óráig süssük. A recept eredetije 1 óra 15 percet mond, nálam már egy óra bőven elég volt, szépen megbarnult. Érdemes azért tűpróbával ellenőrizni, megsült-e rendesen. Ha igen, 5 percig a formában hagyjuk hűlni, majd a formából kivéve rácson hűtsük ki teljesen.
A krémsajtos díszítés elvileg el is hagyható, de én most ki akartam próbálni, milyen így, hiszen a legtöbb recept szerint ez is nagyon "fontos". Csendben jegyzem meg, ne hagyjátok el, mert szuperül kiegészíti!!! A sütemény morzsás állaga mellé krémességet ad, és a krémsajt-narancs kombó kellemesen "savanykás". Itt is csökkentettem a cukor és a vaj mennyiségét - nem is hiányoztak.
Keverjük össze a vajat és a krémsajtot szép simára (géppel). Adjuk hozzá a vaníliakivonatot, szitáljuk hozzá porcukrot, narancshéjat, és keverjük, amíg a krém szép sima és kenhető lesz. Egy lapos késsel (bármilyen kenőalkalmatossággal) kenjük a süti tetejére a krémet, és tálalhatjuk is! Ha netán nehezen kezelhető lenne a krém, meleg vízbe mártott késsel oszlassuk el a süteményen.
Egy fűszeres, puha sütemény, őszies időre tökéletes, melyet a krémsajt koronáz meg. Elvileg muffinként is elkészülhet.
Répatortát ettetek már?
