Berlinben enni 2.: A Currywurst

 2011.06.26. 20:07

Currywurst. Hogy micsoda? Curry és wurst? Igen, üdvözöllek Berlinben.

Papírtálcán, majonézzel, ahogy azt kell

Zárójel. A berlinieknél (is) teljesen normális és nagyon népszerű az utcán evés, mely kisebb-nagyobb talponállókban, vagy az ún. Imbissekben történik. Ez az imbisz-kultúra nyilván összefüggésben van azzal, hogy a németek egyik nemzeti étel-típusa, a Wurst (kolbász féleség) igen könnyen fogyasztható menet közben/állva, másrészt pedig egy hatalmas alapterületű, nagy városról van szó, ahol az emberek sokat utaznak, út közben megéheznek, vagy a munkahelyi ebédet akarják egy kis sétával összekötni - mindenesetre, egy kis adag meleg étel mindig jól esik. Zárójel bezár.

Konnopke's Imbiss, Berlin egyik legnépszerűbb büféje, nyári zápor után és sárga metró alatt
Az imbiszek forgalmának a legnagyobb részét azonban itt Berlinben az a bizonyos Currywurst adja, melyből a becslések szerint Németországban évente 800 millió adagot fogyasztanak a lakosok!!! Képzeljünk el egy szépen megsült kolbászkát (Bratwurst, például), melyet aztán kisebb darabokra vágnak, és kellemesen fűszeres, curryporos ketchuppal tálalnak, legtöbbször papírtálkában, sültkrumplival, de kérhető nem feldarabolva is, zsömlében. Alapvetően semmi különös nincs benne, mégis hihetetlen népszerűségnek örvend, tulajdonképpen egyfajta "nemzeti", "nagyon német" ételként tekintenek rá az emberek. Hidegben, melegben, esőben és napsütésben is nagyon sok ember eszik a magasított asztaloknál, eldobható műanyag kisvillákkal, ahogy kell.

Az currys ketchuppal tálalt Wurst ötlete egyébként egy bizonyos Herta Heuwer nevű hölgytől származik, aki a második világháború utáni nehéz, szegény időkben, 1949-ben "találta fel" ezt a fogást. Állítólag a megszálló amerikai katonák bővelkedtek ketchupban, melyet azonban inkább alkoholra cseréltek el - e cserében vett részt Heuwer asszony is, a curryporhoz brit katonákon keresztül juthatott hozzá, valószínűleg véletlenül, Wurst pedig valahogy mindig adódott. A kreativitás aztán meghozta a gyümölcsét, állítólag volt olyan időszak, amikor hetente 10 000 adag Currywurstot adott el! Bár Heuwer asszony Berlinben kezdte árusítani a Currywurstot, vannak elméletek, melyek Hamburgot jelölik e fűszeres kolbász szülőhazájaként.

Emléktábla Berlinben, a Kantstrasse és a Kaiser-Friedrich Strasse sarkán

Az utcákon kapható Currywurstok manapság már sokszor gyári fűszeres ketchuppal készülnek, Herta Heuwer azonban eredetileg titkos recept alapján készülő fűszeres ketchuppal tálalta a Wurstokat. Az eredeti recept sajnos feltalálójával együtt vándorolt a túlvilágra. 

Ha az évi 800 millió elfogyasztott adag még nem bizonyítaná eléggé a Currywurst népszerűségét, olvastam például, hogy a hagyomány szerint minden berlini polgármester-jelölt lefényképezkedik egy Currywurst-stand mellett. Aztán Gerhard Schrödert, a korábbi német kancellárt is nagy Currywurst-rajongóként tartják számon. Ha pedig még ez sem lenne elég bizonyíték: egy országszerte népszerű német énekesnek, Herbert Grönemeyernek saját dala is van ezen ételről! A Currywurst című dalt mi is "tanultuk" még az első nyelviskolában, része volt a könyvünknek - mi ez kérem, ha nem egy ikonikus jelenség? :-)

És hogy miért is? Gyors, fűszeres, meleg, hús és krumpli van benne, a legtöbb ember kedveli ezeket az összetevőket. Hagyomány, ami mindig, mindenhol fontos. Olcsó! A legtöbb helyen 2-3 Euróért kapható, ezért szinte bárki megengedheti magának. A New York Times-nak volt egy egész hosszú cikke a berlini Currywurstról: szerintük a Currywurst a társadalmi egyenlőség jelképe is, mivel olcsó, mindenki meg tudja venni, egymás mellett eszi állva az öltönyös üzletember és a kantáros nadrágos festő szakember - ebben is lehet valami, bár ez az egyenlőség-kérdés azért talán összetettebb, mint egy sima Currywurst... 

Pár hete fejeztem be életem első német nyelvű könyvének olvasását, mely véletlenül (!) a Currywurst feltalálásról szólt, egy háborús-szerelmi történetbe ágyazva, nagyon kedves, szép könyv. Uwe Timm könyvét (Die Entdeckung der Currywurst) csak úgy véletlenül emeltem le a körzeti könyvtárunk polcáról, de nagyon-nagyon jól választottam, ezt utólag a tanárnőm is igazolta. Ha van lehetőségetek, vagy a könyvet, vagy a belőle készült filmet érdemes megszerezni - ezekben esik pár szó a titkos fűszerekről is! :-)

És akkor ha Berlinben jártok, ne hagyjátok ki:

1) Konnopke's Imbiss: a legrégebbi, 1930 óta működő Imbiss, sok berlini szerint a város legjobb Currywurstja itt kapható. Nemrég újították fel az egész környékét, így most már a régi helyén várja a vendégeket. Az U2-es metró, vagy az M1-es villamos Eberswalder Strasse nevű megállójánál, a felszíni metrópálya alatti bódéban található. Ebéd- és vacsoraidőben sorbanállásra számítsatok!


2) Curry 36: ez az imbisz "csak" 1980 óta működik, de itt is mindig rengeteg ember áll és eszik lelkesen. A forgalmas U7-es metró vonalán, a Mehringdamm nevű megállónál a felszínen található, a tömörülésről hamar észrevehető :-)

A két legismertebb hely mellett egyébként tulajdonképpen bárhol meg lehet kóstolni a Currywurstot, nem csalódhat olyan nagyot az ember. Ha valaki nagyon fanatikus és rászán (viszonylag) sok pénzt, még a Currywurst múzeumba is ellátogathat - mert ilyen is van, de állítólag nem éri meg igazán. 

Mi szeretjük, de nem rajongunk érte annyira, mint a németek - egyszer-egyszer jó, de annyi elég is. 

Ha erre jártok, és kipróbáljátok ezt a nagyon német, nagyon berlini specialitást, vagy már ki is próbáltátok valamikor, kíváncsi lennék, nektek mi a véleményetek? 

Berlinben enni 1: Döner.

Címkék: utazás berlin gasztro németország ezmegaz gasztrotapasztalás berlinben enni

A bejegyzés trackback címe:

https://boriavilagkorul.blog.hu/api/trackback/id/tr363593663

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A 2011.06.26. 20:07:00

a cívisváros már nem inspirálja a szerzőt gasztronomiálisan? :)

BoriBlog 2011.06.26. 20:07:00

Na, akkor egész hasonlóak voltak az élmények! :-)

Edina 2011.06.26. 20:07:00

Szia,
köszi a tippet, megvolt a hosszú sor, a várt currywurst és még a zápor is :)

BoriBlog 2011.06.26. 20:07:00

A currywurst? hát, olyan wurst... :-)

A 2011.06.26. 20:07:00

nekem csak az a baj vele, hogy nem elég zsíros :)

Mézeskalács 2011.06.26. 20:07:00

Szia!
Kérlek nézz be hozzám, szeretnélek megajándékozni egy díjjal!:)

BoriBlog 2011.06.26. 20:07:00

Hát igen, nem lelkesedünk érte különösebben, nem értjük mi sem ezt a nagy kultuszt. De ha belegondolsz, lehet, hogy más nemzetek meg a magyar szalonnasütést nem értik, vagy ilyesmi :-))) Csak érdekes jelenség, jó írni róla.

Anonymous 2011.06.26. 20:07:00

Szia Bori!Szerintem borzasztó rossz a currywurst,nem értem miért vannak oda annyira érte a németek.Több éve itt lakom,de csak egyszer kóstoltam,elég is volt egy életre.A wursttal semmi baj,ha jól meg van sütve,zsemlével,na úgy finom.De a currys ketchup!Fúúúú.Pedig használom néha a curry fűszert,a ketchupot pedig kimondottan szeretem.De nekem együtt a kettő totál nem jött be.Bár,ahogy olvasom Te se lettél a rajongója:)Üdv:Edina und Tschüss!