"Indonéz" metélt

 2010.02.17. 09:54


Családunk (egyik) 10-12 éves kedvence ez az étel, mely csak ritkán készül, de olyankor mindenki nagyon sokat eszik belőle... Fűszeres, sós-édes, van benne lehetőség, hogy az összetevőkkel is variáljunk. Az elkészítése pedig még extra látványelemekkel is tarkított, hiszen flambírozni kell!!! Részletezés alább :-)


Egyébként a recept egy ősrégi Nők Lapjából származik, még anyukám találta és őrzi azóta is. A szerzői Lajos Mari és Hemző Károly, és hát szerintem, őszintén szólva, az ételnek nem sok köze van az indonéz konyhához, de gyors és nagyon finom!


Hozzávalók: (4 személyre)

- 40 dkg csirkemellfilé
- 5 dkg vaj
- 1 kávéskanál curry (több is lehet, variálható)
- 1 kávéskanál gyömbérpor (kevés friss gyömbér sem árthat :-)
- 30 dkg vegyes zöldség, vékony csíkokra vágva (pl. répa, paprika...)
- 2 karika (konzerv) ananász, feldarabolva
- 1 ek mazsola
- 1-2 dl tejszín
- 0.5 dl vodka
- só
- bors
- 1/2 póréhagyma
- 4 fej gomba, szeletelve
- 50 dkg finommetélt (én most spagettiből csináltam)

A húst csíkokra vágjuk és a felhevített vajban megsütjük, használhatunk wokot is erre a célra. Közben a tésztát enyhén sós vízben megfőzzük. A zöldségeket vékony csíkokra vágjuk, a húshoz adjuk, fűszerezzük és gyakori kevergetés mellett pirítjuk. Érdemes a keményebb zöldségekkel kezdeni és a puhábbakat csak később hozzáadni.


6-8 perc sülés után jöhet a flambírozás, ami kicsit félelmetesnek is tűnhet, de valójában jó móka - esetleg eleinte nem árt, ha készenlétben áll mellettünk valaki egy kancsó vízzel, leginkább csak a biztonságérzet miatt. Öntsük tehát a vodkát a húsos-zöldséges keverékre, és gyújtsuk meg (gyufával, öngyújtóval) - kézre vigyázni! Elég csak közel tartani az edényhez, hirtelen lángra kap. A láng hamar elalszik, amint az alkohol elillan, az étel ízén sem az alkohol fog érződni, hanem csak egy kellemes (és nagyon enyhe) aroma marad.

A nagy mutatvány után már csak a tejszínt és az ananászdarabokat kell hozzáadni, 4-5 percig összefőzni és a tésztával összeforgatni.

Ha kipróbáljátok, szívesen olvasok visszajelzéseket, kinek hogy sikerült! :-)

Címkék: gasztro sós főétel csirkehús keleties


Egyszer olvastam egy cikket arról, hogy az ingatlanügynökök (főleg Amerikában) sokszor frissen sült sütiket kínálnak az eladó ház megtekintésekor a klienseknek, vagy - ez azért elég ciki - sütés-illatú légfrissítőket használnak az ügyfelek érkezése előtt. A frissen sült sütemény illata ugyanis állítólag az emberekben egyértelműen az Otthon érzését erősíti, ezáltal segítve az adásvételt.



Mi már beköltöztünk az albérletünkbe, nem kellett csábítani minket holmi mennyei illatokkal... viszont esetemben az otthonteremtés szerves része a sütés, így elhiszem, hogy sok esetben akár hatásos is lehet a süti-illatú ház :-) Sütöttem hát egy pizzát, amíg sült, nézelődtem a szép, világos szobákban, kukucskáltam a konyhaablakon keresztül, és azon gondolkoztam, hogy egész jó lesz itt :-)

A pizza egyébként Jamie Oliver
receptje alapján készült, de helyenként csak úgy érzésből csináltam, mert a recept nem írt sütési hőmérsékletet és időt sem :-) A tészta nagyon egyszerű, gyors és a feltétekkel pedig mindenki úgy variálhat, ahogyan neki tetszik. Én most a fél adag receptjét írom, ebből két nagy kör alakú pizza készült.


Hozzávalók:


450 g fehér liszt
1 csapott evőkanál só
7 g szárított élesztő (kb. 1 csomag)

fél evőkanál cukor

2 evőkanál olívaolaj

325 ml langyos víz


Öntsük tiszta munkafelületre vagy egy nagy tálba a lisztet és a sót és képezzünk a kezünkkel a halom közepére egy mélyedést. Egy tálkában keverjük össze a vizet, élesztőt, cukrot és olívaolajat, majd hagyjuk pár percig állni. Öntsük a folyékony keveréket fokozatosan a liszthalom mélyedésébe, közben egy villával kevergessük, egyre több lisztet belevonva. Hamar összeáll, ilyenkor kézzel dolgozzuk még össze, ha ragadna, adjunk egy kis lisztet is hozzá. Ruganyos, mégis puha tésztát kell kapnunk.

Helyezzük a tésztát egy nagy tálba, lisztezzük alját-tetejét, takarjuk le egy nedves ruhával és tegyük langyos helyre, kb. 1 órára kelni, amíg méretre megkétszereződik.



Ha megkelt, lisztezett felületeten gyúrjuk át alaposan a tésztát, hogy a "fölösleges" levegőt kinyomkodjuk belőle. Nekem ebből az adagból két nagy kör alakú pizzát sikerült formálnom, de én a vékonyabb tésztát szeretem (0,5-1 cm). Ki-ki ízés szerint kisérletezzen vele.

Feltétként oregánós-bazsalikomos paradicsomszószt használtam, sonkával, egy kevés szalonnakockával, paradicsomszeletekkel, gombával és persze sajttal megtetőzve.Minimalista vagyok pizza-téren, de persze ez is variálható.

180 °C-on kb. 10-15 perc alatt sült meg, de érdemes figyelni, hogy kinek hogy viselkedik a sütőjében. A sütőlap legyen lisztezett vagy papírral bevont. Én a végén még egy pár percre átkapcsoltam "alsó sütésre", hogy a pizza alja is kapjon egy kis színt.


Ez egy igazi "comfort food", ahogy Ámerikában mondanák - egy kis salátával, vörösborral finom vacsora lehet.

Címkék: olasz berlin gasztro németország sós főétel


Aki nem irtózik a nyers hús látványától, nézze meg EZT a videót. Egy szakértő angol-olasz hentes magyarázza és illusztrálja is, hogy hogyan kell egy malacot bontani, a húsrészeit vágni, stb...

Számomra teljesen lenyűgöző látni, hogy melyik húsféleség honnan is származik a malacból - és igen, ebből kitalálható, hogy nem sok disznótoron vettem még részt :-) Életemben egyszer voltam csak, még kislánykoromban - nem is nézhettem és szerintem akkor még nem is érdekelt... Pedig ma már mennék!

Ti voltatok-e már disznótoron? :-)

(A videó egyébként a diningguide.hu-ról származik.)

Címkék: tél hentes állatok ezmegaz gasztrotapasztalás

Egy időjós mormota

 2010.02.02. 18:47


Aki olvasta a régebbi bejegyzéseimet is, emlékezhet, hogy mennyire elvarázsoltak minket az USAban élő és általunk alaposan megfigyelt kisállatok - például itt.

Az Indexen ma megjelent egy cikk, mely egy híres mormotáról szól, pont olyanról, amilyet mi is láttunk :-)

"Az Egyesült Államok – vagy legalábbis Pennsylvania – leghíresebb időjósa nem ember, hanem mormota. Ő a szülővárosáról elnevezett Punxsutawney Phil, akit cilinderes, túlságosan ráérő öregurak minden február 2-án előrángatnak odújából, és megkérdezik, meddig tart a tél. Ha a mormota meglátja az árnyékát, akkor még legalább hat hét zimankóra számíthatunk, ha nem, akkor korán jön a tavasz. Állítólag. (...)


Punxsutawney Phil kedden magyar idő szerint délután fél kettőkor ismét megnyilatkozott. A Punxsutawney Mormota Klub jól öltözött tagjai több mint tízezer ember előtt olvasták fel a mormota jóslatát: még hat hétig tart a tél. Az addig éljenző tömeg ekkor fújolni kezdett, mire az egyik klubtag megjátszott ijedséggel annyit mondott: „Ne a hírhozót bántsák”.

Phil, az erdei mormota (Marmota monax) ezután jól megérdemelt pihenőjére vonult el – a helyi gyerekkönyvtár melletti légkondis lakásában él „feleségével”, Phyllisszel. (Mivel a mormoták vadon hat, fogságban pedig körülbelül tíz évig élnek, a punxsutawney-i mormotanapot viszont 124 éve ünneplik meg, ők a sokadik Phil és Phyllis a sorban.) Az 5,4 kilós rágcsáló egy átlagos napja úgy telik, hogy eszik, alszik és hagyja, hogy turisták fotózzák. Egyszer megpróbált elszökni, de elkapták, és visszazárták a jólétbe."

(Cikk és kép innen.)

A lényeg: valószínűleg még marad a tél. De lehet, hogy nem. Végülis, nem tudom, lehet-e egy mormotának hinni :-)

Címkék: vicces állatok ezmegaz

Életjel :-)

 2010.02.01. 18:22


Hú, de rég nem írtam... A csend oka: már nagyon érzem a végét a főbérlővel való együttélésünknek :-) Négy napig ugyanis még a nyelviskola keretein belül élünk Güntinél (nevezzük így), aki egy normális, mégis nagyon fura agglegény, ennek megfelelő konyhával (ha már gasztroblogon vagyunk). A konyhafalakon az évek során itt elszállásolt külföldi diákok búcsúüzenetei, aláírásai tarkállnak, és Günti igazából csak egy-egy gyors falásra használja a konyháját, meg reggeli kávéfőzésre.

A fal.

Rengeteget dolgozik, mint utazásszervező, és amikor épp nem dolgozik, időről-időre elvonul Afrikába pár hétre, iskolákat építeni meg segélyszervezetekkel dolgozni. A lakás, a mi szobánkat is beleértve, tele van afrikai és egyéb világkörüli útjainak emlékeivel: térképek, fényképek, poszterek és matricák sokasága bizonyítja házigazdánk világvándorságát. Néha váltunk vele egy-két szót, de eltérő életritmusaink miatt nem sokat látjuk.

És ami a főzést, illetve, annak hiányát illeti: egyszerűen nem tudok ebben az idegen és általam nem formálható (értsd: javítható) konyhában blogban megjeleníthető szintű finomságokat alkotni! Az egész együttlakás-helyzet egyfajta tüntető magatartást hoz elő belőlem: csak a főzőcskézés minimumát teljesítem.

Hetente egyszer-kétszer főzök valami meleget: éljen Uncle Ben's curryszósza és a csirkemellfilé - gyász. A konyhában található sütő felé sem nézek, elég volt egyszer belekukkantanom és az évszázados, zsíros sütőpapírokat meglátnom, lehet, hogy még az NDK idejéből maradtak ott :-)

Ez egyébként a kedvenc rajzom a konyhában:


A lényeg viszont: már csak négyet kell aludni, és átköltözünk az új, SAJÁT albérletünkbe, ahol lesz SAJÁT konyhám, hogy kedvemre süssek-főzzek majd, és persze, hogy Titeket is újabb és újabb receptekkel bombázzalak :-)

Addig is, ajánlok nektek egy filmet, amit tegnap láttunk a moziban: Woody Allen Whatever Works című művét. A film már 2009 végén bemutatásra került, csak mi most jutottunk el megnézni. Nem vagyok a Woody Allen filmek nagy ismerője, csak egy pár rendezését/szereplését láttam még, de ez a film nagyon tetszett. Vicces volt, ugyanakkor egy kicsit keserű is, ahogyan a New York-i "zseni" fizikus és egy Mississippiből elszökött butuska lány története kibontakozott előttünk. A sok mellékszereplővel, érdekes karakterekkel megtűzdelt film igazán jó esti szórakozásnak bizonyult.


Kép innen.

Na és persze New York... Ha valaki már látta, mi volt a véleménye? Érdekelne.

Remélem, legközelebb már az új helyről jelentkezem! Addig is legyetek jók :-)


Címkék: film berlin németország ezmegaz

süti beállítások módosítása