Én elmentem a vásárba
Kép innen.
A január 15-24-ig tartó kiállítás és vásár a világ (szinte) minden országát igyekszik felsorakoztatni kiállítói közt, gasztronómiájukon-mezőgazdaságukon keresztül pedig bemutatni őket a kíváncsi látogatóknak. A kiállítást kísérő rendezvényeken, fórumokon, szemináriumokon az érintett ágazatok szakmai képviselői, politikusok és döntéshozók találkozhatnak a Zöld Hét keretében évről-évre. Az IGW a Messe Berlin nevű hatalmas expoban található, amelynek számtalan pavilonjában képviselik magukat a kiállító országok, cégek, éttermek, ...
Mi "csak" az IGW gasztronómiai részét térképeztük fel, de ez is majdnem egy napos programnak bizonyult, olyan sok stand volt. Először az osztrák-svájci-olasz régión sétáltunk át, ahol számtalan sajtot és tejterméket lehetett kóstolni. A háttérben jódli szólt és sok kantáros nadrágos férfit láttunk, söröskorsóval a kezükben, akár egy filmben :-) Kipróbáltuk, milyen a sajtfondü és a kedves olasz hentesek is jobbnál-jobb olasz szalámikat, kolbászokat ajánlgattak. Természetesen mindenféle olasz olívaolajat, ecetet, édességet is árultak.
A tömeg a következő régióknál már nagyon sűrűsödött, ugyanis ebédidőben értünk a Norvégia-Dánia-Svédország háromszöghöz, ahol friss tenger gyümölcseiből és halakból a helyszínen készültek a finomságok.
A sör-és borszekciók már kora délután zsúfolásig teltek (mondanám, hogy meglepő, de nem az :-), mi is ittunk hát egy kis német meggysört, majd cidert, hogy kitekintsünk egy kicsit Írország felé is, végezetül pedig egy kevés kanadai "tüzes vízzel" zártuk le "világkörüli" italkóstoló körutunkat. A "firewater" ez esetben juharszirupos kanadai viszkit jelentett, ahogy egy kedves kanadai indián figurától megtudtuk, és meglepően finom volt :-)
Kellően megéhezve barangoltunk tovább a kínai-vietnámi-thai konyhák felé, és ettünk egy kis zöldséges pirított tésztát, ami sajnos nem volt sem kifejezetten autentikus, sem nagy élmény. Megcsodáltuk szomszédaink, azaz a szlovákok, csehek, románok kiállításait is, és az ukrán résznél ettünk egy nagyon finom sütit: a puha, vékony mézeslapok között vaníliás-diós krém volt, és a süti kívülről is darált dióval és kakaóval volt bevonva. Ha valaki esetleg a leírás alapján ráismerne, hogy mi lehet ez a süti, szivesen venném a nevét! :-)
Nem mellesleg pedig: az idei IGW hivatalos, kiemelt partnerországa "Ungarn" volt... Bizony, Magyarország egy külön pavilonban mutatkozhatott be, és hát... Az alapvető fontosságú dolgok ott voltak: volt csárda mintájára kialakított étterem lángosch-sal, voltak tokaji, és egyéb borászatok, bár messze nem annyi, amennyi lehetett volna, volt Rubik-kocka és azt gyorsan kirakó zsenigyerek, Zsindelyes pálinka, Bonbonetti és Traubisoda.
Kép innen.
Több dolog azonban sántított:
- mit kerestek a Norbi Update termékek egy ilyen kiállításon??? Mű és nem jellegzetesen magyar termékek
- mit keresett a Fornetti egy ilyen kiállításon??? Megintcsak mű és nem jellegzetesen magyar termék
- miért nem volt Túró Rudi???
- miért nem volt Gyulai vagy Csabai kolbász, csak Erős Pista, de az rengeteg?
- miért állítottak ki és árultak Pápai húskonzervet??? Konzerv hús - ezt kommentálni sem szeretném.
- miért nem volt kézműves csokoládé vagy mézeskalács???
A mi kritikai észrevételeinktől eltekintve egyébként úgy láttam, hogy nagy sikere volt országunknak: az étterem zsúfolásig tele volt, a borok iránt nagy érdeklődés volt és a Balaton-makett is sikeresnek bizonyult. Igényes, szép népszerűsítő kiadványokat láttunk Magyarországról, és talán jó volt egy kis magyar beszédet is hallani :-)
A keleti országok közül lenyűgöző volt az indiaiak és a törökök fűszerkínálata (van boltjuk Berlinben, el is látogatok majd), egy libanoni standnál pedig nagyon különleges mokka-kávét ittunk. Itt egy kicsit bizonytalan vagyok, mit is jelent, vagy hogy is írjam le ezt a fajta italt: olyan, mint a sima, egyszerű fekete espresso, de mégsem annyira dominánsan kávéízű, az internet szerint jellegzetes arab ital, bár más helyen meg épp európainak titulálják... Mindenesetre, az általunk kóstolt verzió kardamomos mokka volt, hmmmm.... Fűszeres, kávés, meleg - tökéletes :-)
Az IGW-es napunk ezzel ért véget, ettünk-ittunk, jöttünk-láttunk és elfáradtunk. Jövőre azonban biztos, hogy újra elmegyünk! :-)
